Bizonyára sokszor hallottuk már a „csak egy elmélet” kifejezést érvként felhozni. A mindennapokban gyakran hallhatjuk, talán még mi magunk is alkalmazzuk az “elméletileg” szót, amit inkább értünk “talán”-nak, mint “biztosan”-nak. Vagyis egyfajta határvonalat húzunk az elmélet és a gyakorlat között, és szépen elkülönítjük egymástól a kettőt. Hiszen pontosan ezért hívják az egyiket így, a másikat pedig úgy, nem igaz?
Nos, az attól függ. Mint oly sok minden másnak, az “elmélet” szónak is több – egészen pontosan három – definíciója van, és mindhárom teljesen mást jelent. Nem egészen értem, mi szükség egy ennyire fontos szót több ellentétes értelemmel is felruházni, főleg úgy, hogy ebből kifolyólag bizony lépten-nyomon problémákba ütközhetünk, hiszen nem tudhatjuk, hogy a másik ember milyen meghatározás szerint használja a szót.
Mielőtt jobban rátérnénk a magyarázatra, nézzük meg, mi az “elmélet” szó két számunkra fontos, egymástól különböző definíciója.
Az „elmélet” szó különböző definíciói
- Elmélet, 1 értelmezés: Olyan fogalmak vagy állítások sémája vagy rendszere, amelyek megmagyarázzák vagy érthetővé teszik tények vagy jelenségek csoportjait; olyan feltételezés, amelyet igazoltak, illetve megfigyelésekkel vagy kísérletekkel támasztottak alá, és ismert tények alapjául javasoltak vagy elfogadtak; olyan állítás, amelyet valamilyen ismert vagy megfigyelt dolog vagy jelenség általános törvényének, alapelvének vagy okának tartanak
- Elmélet, 2. értelmezés: Magyarázatként ajánlott hipotézis; mint ilyen, puszta feltevés, spekuláció, sejtés; valamire vonatkozó ötlet vagy ötletek halmaza; elképzelésről alkotott egyéni vélemény
Nem nehéz felismerni, hogy ez a két definíció szöges ellentéte egymásnak. A tudományos értelemben vett “elmélet” tehát nem csak egy puszta, légből kapott felvetés, hanem bizonyított tény!
Vegyünk is rögtön egy nagyszerű példát a szó használatának félreérhetőségére. A példa kedvéért vegyük alapul az egyik leginkább – akár rosszindulatból, akár nem – félreértett kifejezést, az “evolúcióelméletet”.
Az evolúcióelmélet kizárólag tudományos értelemben használható, és így is értendő, mivel erre a fogalomra az első definíció vonatkozik, még akkor is, ha sokan inkább önkényesen a második definíció alapján ítélik meg a saját álláspontjuk megerősítésére – természetesen helytelenül.
Milyen elmélet van még, ami nem csak egy elmélet?
Például gravitációelmélet. Remélhetőleg ma már senkinek nem fordul meg a fejében megkérdőjelezni a gravitáció létezését. Ennek ellenére könnyen meginoghat, ha meghallja a ‘gravitáció’ és az ‘elmélet’ szavakat egyetlen kifejezésben. Ennek az az oka, hogy az elmélet szót automatikusan a második értelmezés szerint használjuk a köznyelvben, holott jól látható, hogy ez nem mindig helyes.
Hogy ne tűnjön egyoldalúnak a dolog, felhozok még egy tudományos kifejezést, amire viszont valóban az elmélet szó második definíciója vonatkozik (még): húrelmélet.
Habár a húrelmélet is tudományos elmélet, ezt a feltevést még nem sikerült bizonyítani, éppen ezért vonatkozik rá egyelőre a második értelmezés. Igazság szerint sokkal inkább kéne “húrhipotézisnek” nevezni mindaddig, amíg nem sikerül bizonyítani. Ha sikerülne bizonyítani, akkor válhatna belőle tudományos elmélet (bizonyított tény, mint a gravitációelmélet, evolúcióelmélet vagy relativitáselmélet).
Tehát amikor valaki esetleg arra hivatkozik, hogy “…az csak egy elmélet…”, akkor érdemes átgondolni, hogy pontosan melyik értelmezésében használjuk az elmélet szót, és valóban csak egy elmélet-e.