Egyszer volt…
Amióta – nagyjából 200.000 évvel ezelőtt – kifejlődött az ember öntudata, azóta igyekszik megérteni saját magát és az őt körülvevő világot. Egy olyan helyen „ébredtünk”, ahol akkor még megmagyarázatlan dolgok történtek. Rengett a föld, esett, villámlott, morajlott az égbolt. Nappal egy fényes „korong” melegített bennünket, amely időről időre lecsúszott az égről, s olyankor ezer és ezer apró fénypont jelent meg a fejünk fölött.
Bármerre mentünk, mindenütt élőlények vettek körül bennünket, olyan sokfélék és annyira mások, hogy alig találtunk olyat, amelyik hasonlított volna ránk. Némelyik ártalmatlan volt, mások sokunkkal végeztek. Voltak, akik bementek egy barlangba és többé nem jöttek ki, mások vízbe fúltak, szakadékba zuhantak, leestek egy fáról, megettek valamit vagy őket ették meg, és az lett a vesztük. Néha látszólag ok nélkül haltak meg a társaink, máskor mi magunk végeztünk velük.
Bármerre fordítottuk a fejünket, mindenütt rejtélyek vettek körül bennünket. Nem értettük a világot, ezért magyarázatokat kerestünk rá. Ha egyik-másik dologra kiötlöttünk valami okot, máris kevésbé volt félelmetes, és megelégedtünk ennyivel. Néha igazunk volt, máskor nem is tévedhettünk volna nagyobbat. Az így felhalmozódott babonák, hitek és más téveszmék mélyen beágyazódtak a háborúkra, önzésre és önhittségre épülő kultúráinkba, amelyeket gyakran az elfeledett és másképp mesélt történelem mosott össze egymással. A régi korok sámánjaiból varázslók és boszorkányok lettek, akik a jövendőmondókkal, gyógyítókkal, titkos tudás birtoklóival és más kuruzslókkal együtt használták ki az emberi hiszékenységet. Mindannyian a legalapvetőbb emberi érzelemre építkeztek, a félelemre. Ennek segítségével szereztek hatalmat, vagyont és befolyást.
Na és? Az már régen volt!
Az évek során a hiedelmekből, téveszmékből és babonákból hit lett, azokból vallások, amelyekre egyházak ezrei épültek, a gyermekek pedig örökölték szüleik vallását. A különböző világnézetek háborúkat robbantottak ki, amelyekben emberek milliói haltak meg, s közben területeket foglaltak el, ahol a saját világnézetüket terjesztették. Közben rájöttünk arra is, hogyan kell gondolkodnunk ahhoz, hogy a kérdéseinkre valódi válaszokat kapjunk. Ezt a gondolkodásmódot elneveztük tudománynak, és lassan valóban kezdtük megérteni a körülöttünk lévő világot. Rájöttünk, hogy honnan származunk, és képesek voltunk meggyógyítani a betegségek egy részét. Eszközöket készítettünk, amelyekkel olyan dolgokat láttunk, amelyek túl aprók, vagy túl távoliak voltak a saját szemünknek. Olyan dolgokat hallottunk, amelyeket a fülünkkel nem hallhattunk, és rádöbbentünk, hogy a világ sokkal több, mint amennyit érzékelünk belőle. Kifürkésztük a természet működését és megpróbáltunk mindent a saját hasznunkra fordítani. Megtanultunk gépeket építeni, amelyek segítenek nekünk, vagy épp megölnek bennünket.
Nemrég egy röpke pillanatra elhagytuk a Földet, és a történelmünkben először visszatekintettünk a bolygónkra, amelyet a felemelkedésünk során leigáztunk és csaknem teljesen kimerítettünk. Rájöttünk, hogy a Föld egy aprócska, magányosan lebegő, törékeny kavics a hideg űrben, amelytől csak alig több, mint egy halvány gázréteg véd bennünket. Készen állunk, hogy új otthon után nézzünk, új világokat fedezzünk fel, és tovább kutassunk a válaszok után, amelyek azóta hoznak izgalomba bennünek, amióta először megláttuk a tükörképünket egy pocsolyában. Hosszú és rögös út van mögöttünk, tele hibával, kudarccal és szenvedéssel. De vajon tanultunk a hibáinkból? Tanultunk bármi valóban fontosat magunkról és a világról, amelyben „felébredtünk”, vagy csak ahhoz értünk, hogyan tápláljuk vele a kicsinyes és önző céljainkat, miközben gőgösen tudomást sem veszünk a világ túlnyomó részéről?
Mi a lényeg?
A megértés nehéz problémája c. sorozatban megkísérlek fényt deríteni az emberi gondolkodás mélyen beágyazódott hibáira. Minden részben egy külön témával foglalkozunk majd, de ezen témák mindegyike szorosan kapcsolódik az összes többihez. Hogy pontosan hány része lesz a sorozatnak, még nem tudom, de annyi biztos, hogy évadokra kell majd bontani. Elmondom, pontosan hogyan és miért gondolkodunk másképpen, hogy miért hiszünk (természetesen nem mindenki) a babonákban, homeopátiában, szellemekben, természetfelettiben, istenekben, szörnyekben, boszorkányokban, varázslényekben, a Földre látogató idegenekben, balszerencsében, horoszkópban, áltudományokban, felsőbb hatalomban, jó és gonosz dolgokban és miért adunk hitelt a kuruzslóknak. Meg fogjuk érteni, miért dőlnek be oly sokan az összeesküvés-elméleteknek, hókusz-pókusznak és a nyilvánvaló hazugságoknak, ahogyan azt is, miért tagadnak az emberek mindent a gravitációtól kezdve az evolúción át egészen a madarakig – bár a megértésük nem lesz könnyű, ugyanis ehhez előbb meg kell változtatni a gondolkodásmódunkat.
Nem lesz egyszerű, sőt…
Senkit sem szeretnék elrettenteni már most, de rendkívül kiábrándítóak, nyugtalanítóak és sokak számára egyenesen bántóak lehetnek a sorozat egyes tényközlései, ezért nem lesz könnyű feladat megemészteni az elhangzottakat. Ennek megfelelően éles kritikára is számítok, de ha hajlandóak vagyunk elfogadni a sokszor kellemetlen tényeket, olyan gondolkodásmódra tehetünk szert, amely a későbbiekben megvédhet bennünket a kuruzslókkal, csalókkal és áltudományokkal szemben – ez pedig tudjuk, mit jelent: valódi válaszokat.
Kinek a munkája alapján készül a sorozat?
A szöveg elején található névre kattintva többet is megtudhatsz az adott személyről.
Carl Sagan – csillagász, planetológus, asztrobiológus. Vezető szerepet vállalt az amerikai űrprogramban, megalapításától a NASA tanácsadója volt, többek között a földön kívüli intelligenciát kutatta a SETI institute kutatószervezet társalapítójaként, valamint azt a bizottságot vezette, amelyet az UFO jelentések kivizsgálására hoztak létre. Világhírű tudós, ismeretterjesztő és békepárti aktivista volt. A 70-es 80-as évek egyik legmeghatározóbb tudományos írója. A tudományos ismeretterjesztés és az áltudományok elleni küzdelem egyik legemblematikusabb figurája a mai napig.
Richard Dawkins – etológus, evolúcióbiológus, zoológus, világhírű tudományos író. Korunk egyik legmeghatározóbb tudományos ismeretterjesztőjeként és legnagyobb tényírójaként tartják számon. A Royal Society (Királyi Természettudományos Társaság) tagja, valamint az Oxfordi Egyetem Tudománynépszerűsítő Tanszékének első vezetője volt, amelyet Charles Simonyi hozott létre. Dawkins nevéhez fűződik a meme (mém) kifejezés, amelyet az első könyvében, az 1976-ban megjelent Az önző génben publikált, amelyet azóta is az egyik leginspirálóbb tudományos írásként tartanak számon.
Stephen Hawking – a történelem egyik legzseniálisabb elméleti fizikusaként tartják számon. Az ősrobbanástól a fekete lyukakig az univerzum eredetével és szerkezetével foglalkozó munkái forradalmasították a területet, miközben a legkelendőbb könyvei olyan olvasókat is bevonzottak, akik nem rendelkeztek tudományos háttérrel.
Neil deGrasse Tyson – asztrofizikus, író és tudományos ismeretterjesztő, számos dokumentumfilm és sorozat házigazdája és narrátora. A Hayden Planetárium igazgatója. Leginkább a közérthető tudományos ismeretterjesztésben vállalt kiemelkedő szerepéért ismert.
Brian Cox – részecskefizikus, népszerű tudományos író, előadó és ismeretterjesztő. Dolgozott a Nagy Hadronütköztetőben (CERN), és több részecskefizikai kutatást is vezetett. Számos ismeretterjesztő műsor, például a Horizon, a Wonders of… és a Universe házigazdája. David Attenborough méltó utódjaként tekintenek rá a BBC ismeretterjesztő műsoraiban vállalt kiemelkedő szerepei miatt.
Lawrence M. Krauss – elméleti fizikus, kozmológus. 1995-ben felvetette, hogy az univerzum energiasűrűségét az üres tér energiája uralja. A felvetése 1998-ban bizonyítást nyert, amiért az elméletet bizonyító megfigyelők 2011-ben megosztott Nobel-díjat kaptak.
Bill Nye – mérnök, népszerű tudományos ismeretterjesztő, műsorvezető, tévés személyiség.
Michio Kaku – elméleti fizikus, népszerű tudományos író és ismeretterjesztő. A tér-húrelmélet társalkotója, jövőkutató.
Daniel Clement Dennett – naturalista filozófus, kognitív tudós, a 21. század egyik legmeghatározóbb ateista gondolkodója. Munkája főként az emberi elmével és annak működésével kapcsolatos.
James Randi – világhírű bűvész, illuzionista és szkeptikus, élete meghatározó részében a paranormális állításokat kutatta és elszántan harcolt az áltudományok ellen. Számos könyvet írt az áltudományokról, ő leplezte le többek között Uri Gellert is.
Sam Harris – az idegtudomány doktora, filozófus és író. Munkája nagyrészt a vallások és hitrendszerek megértésére és az ezektől való szabadulásra irányul.
Michael Shermer – tudományos ismeretterjesztő, tudománytörténész, a Sceptics Society alapítója, valamint e társaság magazinjának, a Scepticnek a szerkesztője, amely az áltudományokat és paranormális állításokat hivatott vizsgálni.
Lewis Thomas – természettudós, orvos, etimológus és író. A biológia kiemelkedő ismerője.
Philip J. Klass – újságíró és neves szkeptikus. Az UFO-kkal kapcsolatos szkepticizmusáról ismert, az „ufológia Sherlock Holmesjának” nevezik.
John Maynard Smith – mérnök, elméleti és matematikai evolúcióbiológus és genetikus. Számos publikációját követték tudományos díjak, az ő nevéhez köthető az „evolúciósan stabil stratégia” kifejezés és elmélet is. Ő volt Richard Dawkins mentora is.
J. Anderson Thomson – pszichiáter és író. A Vizsgálati Központ igazgatósági tagja. Az evolúciós pszichológiával foglalkozó munkáiról, valamint a vallásos meggyőződés kognitív és evolúciós alapjainak feltárásáról ismert.
Jennifer Doudna – vegyész, 2020-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki, amiért Emmanuelle Charpentierrel együtt megalkottak egy forradalmian új génszerkesztési technológiát, a CRISPR-Cas9-et.
Yuval Noah Harari – történész, olyan tudományos bestsellerek írója, mint a Sapiens, vagy a Homo Deus.
Siddhartha Mukherjee – orvos, biológus, rákkutató, Pulitzer-díjas író.
Rob Knight – biológus, a gyermekgyógyászat és a számítógépes kutatás és tervezés professzora, valamint a Microbiome Initiative igazgatója. Az Amerikai Bélrendszer projekt és a Föld Mikrobiom Projekt társalapítója.
Jared Diamond – evolúcióbiológus, biogeográfus, ornitológus, élettanprofesszor. Korábban a WWF igazgatója volt, egyike a világ legjobb természettudományos ismeretterjesztő íróinak. Pulitzer-díjas író.
Brian Greene – fizikus, a szuperhúrelmélet kiemelkedő kutatója és népszerű tudományos ismeretterjesztő.
Bill Bryson – tudományos ismeretterjesztő, humorista, író. A Royal Society (Királyi Természettudományos Társaság) tiszteletbeli tagja.
David Robert Grimes – fizikus, rákkutató és tudományos író. Gyakran bízzák meg tények ellenőrzésével. 2014-ben Maddox-díjjal tüntették ki a tudomány védelmezéséért.
John Gribbin – asztrofizikus, tudományos író és ismeretterjesztő. Írásai között szerepel a kvantumfizika, az emberi evolúció, az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés és az univerzum eredete. Közel 100 tudományos könyvet írt.
Rolf Dobelli – író és vállalkozó.
Tom Phillips – író és újságíró, az Egyesült Királyság független tényellenőrző szervezetének, a Full Factnek a szerkesztője. Munkái leginkább az áltudományokra, összeesküvés-elméletekre és az emberi hülyeségre irányulnak.
Robert M. Sapolsky – neuroendokrinológiai kutató és szerző. A biológia, neurológia, idegtudományok és az idegsebészet professzora.
George Carlin – humorista, színész.